A nyomtatás lényegében a lokalizált festés egyik formája. Ezért a nyomtatásnál és a festésnél ugyanazt a festéket használjuk, a felhasznált kémiai segédanyagok alapvetően hasonló jellegűek, a festék felvitelének és rögzítésének elvei alapvetően megegyeznek, és a szálon a végső színállóság is alapvetően azonos.
I. A festés és a nyomtatás közötti különbségek 01. RÉSZ
1. A festés általában nem, vagy csak kis mennyiségű sűrítő pasztát ad hozzá; míg a nyomdapasztának nagy mennyiségű sűrítő pasztát kell tartalmaznia, hogy a minta ne terüljön el, a körvonalak elmosódjanak, illetve a szín ne mozduljon el száradás közben.
2. Festéskor a festék koncentrációja alacsony, így nincs szükség további szolubilizálószerre. A nyomdapaszták azonban magas festékkoncentrációval rendelkeznek, és nagy mennyiségű pasztát igényelnek, ami megnehezíti a festék oldódását. Ezért több szolubilizálószerre, például karbamidra, alkoholra és B oldósóra van szükség.
3. A festés (különösen a merítési festés) során a szövetet viszonylag hosszú ideig áztatják a festékfürdőben, így a festék lassan és teljesen behatol a szálakba, hogy befejezze a színezési folyamatot. Nyomtatás közben a festékpasztában lévő paszta száradás után filmet képez, ami megakadályozza, hogy a festék behatoljon a szálakba. Ezért utólagos kezelésekre, például gőzölésre és sütésre van szükség a festék diffúziójának felgyorsítása és a szálakba való behatolás elősegítése érdekében.
4. A festés általában csak egyféle festéket használ a színegyeztetéshez (kivéve kevert szövetek festését). A nyomtatásnál viszont gyakran használnak különböző típusú festékeket együtt, vagy akár azonos színű pasztában. Emellett számos speciális eljárás létezik, mint például a kisütéses festés, a rezisztfestés és a rezisztens nyomtatás, ezért a nyomtatási folyamatok kialakítása eltér a festésétől.
5. Mivel a nyomtatott szövetek gyakran fehér hátterűek a nyomtatáshoz, vagy olyan eljárásokra van szükség, mint a fehérítés vagy a fehérítés elleni{1}}, amelyek tiszta alapszínt igényelnek, az anyag előkezelése után a fehérségi követelmények nagyon magasak, alapvetően elérik a fehérített szövet fehérségét. A festett textíliákat viszont összességében festik, így magának a nyersanyagnak a fehérségi követelményei viszonylag alacsonyabbak.
6. A festéshez a greige szövetnek csak jó vízfelvevő képességgel kell rendelkeznie (kapilláris hatás), hogy a festék lassan behatoljon és bediffundáljon a szálba. A nyomtatási folyamat azonban rendkívül gyors, a nyomtatás és a szárítás szinte folyamatosan, másodperceken belül befejeződik. Egységes színt, világos körvonalakat és teljes, töretlen vonalakat is igényel. Ezért a nyomtatáshoz használt greige szövetnek nemcsak jó vízfelvevő képességgel kell rendelkeznie, hanem egyenletes és gyors azonnali vízfelvevő képességgel is kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a festéket a nyomtatás során gyorsan és pontosan felszívja a szövet, ami teljes és tiszta mintát eredményez.
II. A festés és a nyomtatás közötti különbségek 02. RÉSZ
A festés és a nyomtatás közötti különbségek a következők:
① A nyomtatás jobban fedi a szövet hibáit, mint a festés.
② A nyomtatott szövetekre különösen szigorú követelmények vonatkoznak a vetülékferdülésre vonatkozóan.
③ Még azonos típusú festék esetén is eltérőek lehetnek a festésre és a nyomtatásra vonatkozó követelmények.
④ A festés és a nyomtatás eltérő követelményeket támaszt a félkész termékek{0}}előkezelésével szemben (pl. fehérség, nedvszívóképesség).
⑤ A festéklúg kevés vagy egyáltalán nem tartalmaz sűrítőszert, míg a nyomdapaszták több sűrítőszert igényelnek.
⑥ A festés során a festék teljesen behatolhat és diffundálhat; a nyomtatás során a festék nem hatol be könnyen, gőzölést vagy sütést igényel.
⑦ A festéklúgban lévő festékek könnyen oldódnak, és általában nem igényelnek társ-{0}}oldószert; a nyomtatópasztákhoz több társoldószerre van szükség-.
⑧ A festés ritkán használ különböző típusú színezékeket kombinálva, míg a nyomtatás gyakran többféle színezéket használ.
2. A festés és a nyomtatás a következő három hasonlóságot mutat:
① Ugyanazon szál esetén az azonos festékkel történő festés és nyomtatás azonos színtartósságot eredményez.
② A mindkét eljárásban használt kémiai segédanyagok hasonló jellegűek.
③ A festés és a rögzítés alapelvei megegyeznek.
